Nevezhetnénk rejtőzködő kincsnek, fizikai létünk zálogának, egyetlen pótolhatatlan értékünknek, ám minden megnevezés közhely ízű, s egyik sem pontos.
Ezzel együtt rovatunk olyan témát érint, mely korra és nemre való tekintet nélkül mindenkit érint.
Az egészségről van szó, maga a szó is beszédes, rendkívül kifejező.
Célunk a felvilágosítás és a figyelemfelkeltés.
Ma a civilizációs betegségekről lesz szó.
Az elmúlt évszázadok során a népesség alakulását a járványok határozták meg.
Az orvostudomány fejlődésével a várható élettartam folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, azonban a nem fertőző betegségek okozta halálozás is emelkedni kezdett.
Az iparosodás, fejlődés magával hozta a modern kor félelmetes betegségeit is, melyek testünkre, lelkünkre egyaránt kihatnak. A hirtelen nagy változások következtében szervezetünk nem alkalmazkodott a gyors, stresszes életmódhoz, ezért kialakultak az ún. civilizációs betegségek.
Életünket állandó feszültség veszi körül.
A túlterheltség következményeként kimerültséget érzünk, a kikapcsolódás egyre nehezebbé válik, megjelenik az egyhangúság, és a nagyfokú gyógyszerfogyasztás
(altatók, nyugtatók).
A modern technológia eszközei kényelemre, passzív, mozgásszegény életmódra „csábítanak” bennünket.
A mai jóléti társadalomban szinte minden a fogyasztásról szól. A táplálékok rossz minőségével (magas só- és zsírtartalom, adalékanyagok), helytelen étkezési szokásainkkal, a változatos étrend hiányával mind-mind hozzájárulunk a különböző betegségek kialakulásának elősegítéséhez.
Előtérbe kerülnek a szív és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, szívinfarktus), anyagcsere betegségek (cukorbetegség, elhízás), mozgásszervi betegségek (reuma, gerincferdülés), emésztőszervi betegségek (aranyér), idegrendszeri betegségek (pánikbetegség, függőség), valamint a rosszindulatú daganatok.
A cukorbetegség kezd népbetegséggé válni, a rákot pedig egyre jobban terjedő világjárványnak lehet tekinteni.
A rendszeres szűrővizsgálatokkal számos betegség megelőzhető és gyógyítható, azonban alapvetően életmódunk határozza meg a későbbi betegségeink megjelenését, lefolyását, ezért jelentősen felértékelődött az egészségmegőrzés, egészségmagatartás.
Miközben az anyagi javakra koncentrálunk, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy értékeink egyik legfontosabbja az egészség, s csak akkor kezdünk el vele foglalkozni, ha már baj van.
Felhasznált irodalom:
Fodor László: A civilizációs betegségek pszichológiai körvonalai