Nevezhetnénk rejtőzködő kincsnek, fizikai létünk zálogának, egyetlen pótolhatatlan értékünknek, ám minden megnevezés közhely ízű, s egyik sem pontos.
Ezzel együtt rovatunk olyan témát érint, mely korra és nemre való tekintet nélkül mindenkit érint.
Az egészségről van szó, maga a szó is beszédes, rendkívül kifejező.
Célunk a felvilágosítás és a figyelemfelkeltés.
A mai - bevezető - részben az egészség fogalmát járjuk körül.
Kinek mit is jelent az egészség?
Nem is olyan egyszerű a kérdés. Sokak számára az egészség egyenlő a tekintélyes életkor megélésével, stresszmentes életmóddal, káros élvezeti szerek kerülésével, a megfelelő étkezéssel és mozgással, s még sok-sok példát fel lehet sorolni...
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) definíciója szerint „az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.”
Ez a holisztikus szemléletmód tükrözi, hogy nem csak a testnek kell épnek lennie, hanem a léleknek, és a környezetnek is harmóniában kell lenniük egymással.
„Nem szabad elválasztani a testet a lélektől, a betegséget a betegtől, és az embert attól a környezettől attól a társadalomtól ahol él.”
(Marc Lalonde)
A fizikai fájdalommentesség nem elegendő ahhoz, hogy „jól érezzük” magunkat a bőrünkben. A test és a lélek egyformán igényli a törődést, ápolást.
Nem véletlen, hogy a mai felfogás szerint az egészség több összetevőjét különíthetjük el, úgy mint szomatikus, pszichés, mentális, emocionális, szociális.
Ha csak a test igényeit nézzük, már az önmagában sok odafigyelést kíván, csupán néhány példát említsün:
Alvás-pihenés szükséglete, megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás, rendszeres testmozgás, higiéné, életmód, bioritmus.
Ugyanakkor a pszichének is szüksége van gondozásra, fontos része a belső béke, boldogság, stresszkezelés, önbecsülés megléte.
Az egészségünket –bármily meglepő is - legnagyobb százalékban az életmódunk (47 %) határozza meg.
A többi tényező, mint öröklődés (27 %), környezet (19 %) kisebb szerepet játszanak benne, azonban fentiek együttesen alakítják az egészségi állapotot.
Ahhoz, hogy egészségünket a legjobb állapotban fenntartsuk, megfelelő egészségmagatartást kell alkalmazni.
A egészségmagatartás egyensúlyát a rizikó (károsító) és protektív (védő, támogató) faktorok határozzák meg.
Amennyiben a rizikótényezők (pl. dohányzás) felé billen a mérleg, akkor az hátrányos helyzetet alakít ki, ám ha a protektív tényezők (pl. védőoltás) kerülnek túlsúlyba, akkor kedvező irányú az egészségmagatartás.
Mai modern társadalmunknak egyre több kockázati tényezővel kell megküzdenie, melyek közül néhány már visszafordíthatatlan irányt vett, ezért is van szükség arra, hogy a védőfaktorokat az egészségfejlesztéssel folyamatosan erősítsük, s ezáltal minőségibb, teljesebb életet élhetünk!
Az egészség értékrendünk része kell, hogy legyen!
Felhasznált irodalom:
Szakmai koncepció a TÁMOP 6,1,2, „Egészségre neveló és szemléletformáó életmódprogramok” című konstrukciókhoz (2008)