- Mióta foglalkozik madarakkal?
- A madarak és a madarakal való törődés mindig érdekelt. Az MME tagja vagyok, évek, évtizedek óta foglalkozom madarak megmentésével, beteg, sérült madarak gondozásával.
- Milyen körülmények között került Önhöz Géza, az egerészölyv?
- Karácsony után közvetlenül kaptam egy telefonhívást, hogy a kanizsai állomástól nem messze, a vágányok mellett egy sérült egerészölyvet találtak. Azonnal érte mentünk, egy fenséges, de nagyon rossz állapotban lévő madarat találtunk.Tollazata teljesen átázott, mocskos volt, jobb lábának felső része eltört, valószinűleg elsodorta egy szerelvény.
- Miként fogtak hozzá Géza gyógyításához?
- Kapcsolatba léptem Dr. Déri Jánossal, a debreceni madárkórház vezetőjével, ám műtétre csak Székesfehérvárott és náluk, Debrecenben kerülhetett volna sor, én pedig nem tudtam megoldani a sérült madár szállítását.
Így, más lehetőség híján magunk próbáltuk rögziteni a törött lábat, s persze etettük is a madarat.
Azóta majdnem öt hét telt el, az ölyv lába nem tökéletesen, de összeforrt. Már rá tud állni, ám vadászni sajnos nem tud többé vele.
- Hogy történt az az emlékezetes baleset, mely után ketten lábadoztak tovább?
- Hát igen, voltak azért számomra kevésbé kellemes pillanatok is.
Egyszer az ép ragadozó lábával "belemarkolt" a bal kezembe, pont az izületnél. Azonnal csillagokat láttam, estére pedig már fogni is alig tudtam a kezemmel.
Fájdalomcsillapítót és gyulladáscsökkentőt szedtem több napon át, így én is "rendbe jöttem"...
Az esetből azért egy életre tanultam. Az ölyvvel nagyon óvatosan kell bánni, satuszerű szorításából a kezet kiszabadítani képtelenség. Az egeret,pockot azonnal összeroppantja vele. 
- Mi lesz az egerészölyv sorsa?- Géza - így neveztük el - fejedelmi madár. Őszi, barna színű tollruhában pompázik, okos, figyelő szemei vannak.Hamarosan elvisszük a fenékpusztai madárgyűrűző és repatriáló állomásra, ahol egy nagy röpdébe kerül majd, és társai is lesznek.Életben maradt,nekem az a legfontosabb.És segíthettem...
