A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) a madarak osztályába, ezen belül a galambalkatuak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. A közeli rokon vadgerlével (Streptopelia turtur) együtt a köznyelvben vadgalambnak is nevezik.
.
A balkáni gerle óriási és gyors terjeszkedése a szemünk előtt zajlott le a XX. század közepén.
Eredetileg csak az európai kontinens délkeleti részétől Törökországon keresztül, Indiáig költött. A század első éveiben aztán lassan terjeszkedni kezdett a Balkánon észak felé, 1930-tól pedig gyorsan nyomult északnyugati irányba.
1930-ban észlelték először Magyarországon, azóta már Angliába is betelepedett. Angliát 1955-ben érte el és 15 éven belül elfoglalta az összes brit szigetet. Azóta betelepítették Japánba is.
A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult házigalambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között.
Kultúrnövények és gyomnövények magvaival táplálkozik. A fiókáknak a tojó nem a csőrében hozza az ennivalót mint a fecskék, hanem a begyében felaprózódott ételt a fiókák szájába öklendezi.
A költési időszak április végétől októberig tart, évente többször költ, enyhe időben télen is. A fészekalja két tojásból áll, melyen 18–22 napig kotlik. A fiatal madarak a 26. nap környékén repülnek ki.
(Forrás:Wikipédia)