Egyenes testtartással üldögél az ágak hegyén. Hátoldala szürkésbarna, fejteteje sötéten pontozott, fehéres mellén vékony, hosszanti sávozás. Szárnyát és farkát gyakran meglebbenti, leshelyéről gyors libbenéssel vág a repülő rovarokra, majd visszaszáll pihenőhelyére. Hangja vékony, kissé érdes ”szi-szi”, éneke gyorsan hangzó, magas ”szip-szip-szii-szitti-sziszi”.
Magyarországon a sík- és dombvidéken általánosan elterjedt, de sehol sem gyakori.
A szürke légykapó ritkás, öregebb állományú erdőkben, hullámtereken - különösen ahol csonkolt füzek is vannak -, parkokban, kertekben, szőlőhegyeken, temetőkben telepszik meg.
Az erdőkben többnyire a tisztások, nyiladékok környékét választja. Rendszeresen látható a Balatonparti üdülők kertjében, nem kerüli ugyanis az ember közelségét, városokban, falvakban is fészkel, ilyen helyeken nagyon bizalmasan viselkedik.
Azon kevés madárfajok közé tartozik, melyek az alföldi nemesnyár-ültetvényekben is megtelepszenek.
Évente egy, ritkábban két alkalommal költ, először májusban. A hímek többnyire néhány nappal a tojók előtt érkeznek, de előfordul, hogy a pár egyszerre jelenik meg a költőhelyen.
Ha tojó megérkezik a revírbe, a hím - mely a fészeképítés után már alig, vagy egyáltalán nem énekel - hangosan énekelve és fáról fára szállva mutatja a fészekhelyeket. Minden egyes kiválasztott helyre leszáll és halkan énekelve hívja a tojót, amely végül kiválasztja a számára megfelelőt.
A fészek elhelyezése rendkívül változó. A földtől mért magassága hazánkban többnyire 2-6 m.
Gyakran költ épületek alkalmas zugaiban, zsalugáterek mögött, présházak gerendáin, fali üregekben vagy a füstifecske elhagyott fészkében. Ritkán elfoglalja az eresz alá helyezett félig nyitott C típusú odút is. A fészket a tojó többnyire maga készíti, az építéssel 4-6 nap alatt készül el.
A fészek anyaga növényi szálak, finom gyökerek, faháncs és kéregdarabkák, pamutszálak, tollak, moha, amely esetenként hiányozhat.
Mindezekhez pókhálószövedéket kever.
A csészét szőrszálakkal, gyapjúval béleli. A meglehetősen laza szerkezetű alkotmány többnyire félig vagy teljesen szabadon helyezkedik el.
A fészekalj 3-5, ritkán 6 tojásból áll, a fiókák 11-13 nap alatt kelnek ki. A fiatalok 12-14 napos korukban hagyják el a fészket.
Elsősorban repülő rovarokat, főleg nagyobb testű kétszárnyúakat, szúnyogokat, darazsakat, apró bogarakat zsákmányol, de a tavaszi érkezést követően és az őszi vonulás idején - különösen hűvös reggeleken - gyakran a földön ugrálva is vadászik, vagy a fák törzséről és ágairól szed le rovarokat.
Esős, hűvös napokon, de néha táplálékban gazdag, meleg időjárás mellett is hord a fiókáinak bogyókat, gyümölcsöt (pl. fekete bodza, veresgyűrű som, madárcseresznye, zselnicemeggy, fagyal).
Mára sok helyen eltűnt azokból a városi parkokból, temetőkből is, ahol korábban rendszeresen fészkelt. Többnyire április második felében érkezik, az őszi vonulás augusztus elején indul. Kedvező időjárás esetén az utólsó példányok csak október elején tűnnek el.
Telelőterülete Afrikában, a Szaharától délre található. Hazánkon észak-északkelet felől érkező példányok is átvonulnak.
Európában az úgynevezett csökkenő számú fajok kategóriájába tartozik, nálunk a folyóink hullámterében található öreg erdők kitermelése csökkenti élőhelyeit. Mesterséges fészekodú segítségével (C típus) városi kertekben, szőlőhegyeken álló házak, présházak ereszei alatt is megtelepíthető. Elfogadja a füsti fecske részére kihelyezett műfészket is.
Védett madár, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
- Benedek Tamás -