A tengelic hím és tojó hasonló külsejű. Feje kárminpiros, fekete és fehér színekkel mintázott, fekete szárnyán széles aranysárga szalag húzódik, háta fahéjbarna, farcsíkja fehéres. A fiatalok feje és hátoldala sárgásszürke, barnás mintázattal.
A tengelic röpte hullámos és csapongó, a költési időt kivéve csapatosan jár. Fészkét inkább parkokban, útszéli fasorokban, gyümölcsösökben, kertekben építi. Kultúrakövető faj, előszeretettel telepszik meg városok, falvak útszéli fáin. Hívóhangja ”tig-lic, tig-lic”.
Éneke dallamos, lágyan hangzó csicsergés. Május elejétől július végéig általában kétszer költ, de előfordul harmadszori fészkelése is, ilyenkor a fiókák etetése augusztus elejéig is elhúzódhat.
Előszeretettel választják a fészek építéséhez az akácfát, különösen a gömbakácot, valamint a vadgesztenyét. (E tekintetben tehát a tengelicek is áldozatul esnének az EU eszement akácirtó ötletének...)
A tojó a fészket sohasem a korona belsejébe, hanem mindig az ágvégek közelében levő villákra építi. A teljes fészekalj legtöbbször 5, ritkábban 4 tojásból áll, amelyet a tojó egymást követő napokon rak le és csak a teljes fészekaljon kezd kotlani.
A hím nem vesz részt a költésben, de a kotló tojót eteti. A fiókák a 12-13. napon kelnek ki és 14-15 napos korukban hagyják el a fészket.
A tengelic magevő madár. Finom felépítésű csőre az apró magvak összegyűjtésére és fogyasztására is alkalmas, ezért is láthatók csapatai gyakran disznóparéjon, ürmön, bogáncson. A költési időszakban bogarakkal és hernyókkal is eteti fiókáit, de a táplálék zömét ilyenkor is a magvak alkotják. A gyűrűzési adatok szerint a Magyarországon fészkelő tengelicek egy része télen a Balkán-félszigetre húzódik.
A még röpképtelen fiókák közül - különösen a kertekben - sokat elpusztítanak a házimacskák, de az őszi és főleg téli nagy csapatos kóborlások idején számos példány a közúti közlekedésnek is áldozatul esik. Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.