Főoldal Kapcsolat Töredék
Töredék Közéleti Kulturális Magazin és Szelektív Hírportál
HÍREKÚTRAVALÓKALENDÁRIUMTERMÉSZETPUBLICISZTIKARIPORTZALALABDALÉLEKSIMOGATÓEGÉSZSÉGOTTHONGALÉRIA

MATYI

SARLÓSFECSKÉM TÖRTÉNETE

2014-12-07 12:46 | utoljára módosítva: 2014-12-07 22:19 | Szerző: Benedek TamásMATYI

Benedek Tamás portálunk állandó szerzője, s megszállottan szereti, ennek megfelelően tanulmányozza, óvja, védi a madarakat. Otthonában rendre megtalálhatók sérült, beteg madarak, melyeket felépülésük után igyekszik visszajuttatni természetes élőhelyükre.
Most Matyit, a sarlósfecskét mutatja be, azt a kismadarat, melynek két különlegessége is van.
Az egyik, hogy nem fecske, a másik, hogy ez a madár rohanásba hajszolt életünk szimbóluma is lehetne, hiszen röptében alszik és röptében párzik...

Egy júliusi napon került hozzánk Matyi, a sarlósfecske.
Repülni nem tudott,  egyik nagy szárnytolla le volt törve.
Naponta többször etettük lisztkukaccal és tojás sárgájával.
Múltak a napok, lassan kinőtt Matyi új tolla, de a csapatokkal már nem tudott Afrika felé repülni, ezért csak az előszobában szoktam reptetni.
A sarlósfecske rendkívül érdekes madár.
Tollazata barnás-fekete, szárnya hosszú sarló alakú, rövid farka enyhén villás. Eredetileg szikla- és löszfalakban költő madár, de ma már inkább a városokban költ, ahol tetőcserepek között, fali lyukakban fészkel, de felüljárók és hidak üregeit is használja.
A fészekanyagot a levegőből gyűjti össze lebegő növényi részekből, szöszökből, tollakból, s nyálával ragasztja össze.
Két-három  tojást rak, fiókái nagyon sokáig, 40 napig a fészekben maradnak.
Kitátott csőrével a levegőben szálló-lebegő pókokat, szúnyogokat és repülő rovarokat fogdos.
Gyakran látunk sarlósfecskéket sebesen repülő csapatokban. Hangjuk sivító.
Fontos róluk tudni, hogy a sarlósfecske nem fecske!
A fecskék az énekesmadár-alkatúak rendjébe tartoznak, a sarlósfecske viszont a sarlósfecske-alkatúak rendjének tagja, ahová a kolibrik is tartoznak!
Járni alig tud, csüdje nagyon rövid, hosszú karmú. Feltűnően kicsi, fejletlen lába - tudományos nevét (Apus) is erről kapta - kapaszkodásra kiválóan alkalmas.
Akár 150 km/óra sebességgel is képes repülni, ezért szeme nem emelkedik ki a feje oldalán, hanem az erős légáramlatok elleni védelem miatt kis boltív mögött helyezkedik el.
Egyik legkésőbb érkező és leghamarabb vonuló madarunk, április utolsó harmadában érkezik és augusztus végén már indul a dél-afrikai telelőterületeire.
Röptében alszik és a párzás is a levegőben történik.
Szeretném és remélem, hogy jövőre Matyi is csatlakozhat visszatérő társaihoz a végtelen kékségben!

 

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások. Legyél Te az első!

Szólj hozzá!

Név:*
E-mail:*
Szeretnék értesítést kapni új komment esetén

Hozzászólás:*


Biztonsági kód:*



* Minden mező kitöltése kötelező. Az e-mail címet csak értesítésre használjuk új komment esetén, ha igényled; az sehol nem jelenik meg az oldalon belül.

Legolvasottabb

Labda

SZÁNALMAS...

2014-04-05 21:42ZTE FC - TATABÁNYA 2:2
Otthon

MEGVÁLTÓ SZÜLETETT NÉKÜNK!

2014-12-24 23:33KISS DOMONKOS OSB ATYA KARÁCSONYI GONDOLATAI
Természet

FAMATUZSÁLEMEK

2016-06-25 18:50A KIRÁLYVÖLGYI ÖREG GESZTENYE
Publicisztika

RÉSZVÉT, S MÉG VALAMI

2015-03-25 11:40DEMAGÓG GONDOLATOK LÉGIKATASZTRÓFA UTÁN...
Publicisztika

DIZÁJN...

2014-01-20 10:46A POLITIKA DISZKRÉT BÁJA

Friss

Labda

KIS MAGYAR FUTBALLTÖRTÉNELEM

2016-07-24 18:58KAPITÁNYOK, ELNÖKÖK, CSAPATOK
Útravaló

ÚTRAVALÓ

2016-07-24 18:53A GONDOLAT TEREMTŐ EREJÉRŐL...
Labda

KIS MAGYAR FUTBALLTÖRTÉNELEM

2016-07-14 18:29A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐ ÉVEK
Útravaló

ÚTRAVALÓ

2016-07-14 18:18ARRÓL, HOGY SZABADOK VAGYUNK
Labda

KIS MAGYAR FUTBALLTÖRTÉNELEM

2016-06-29 13:26MEXIKÓ - 1986