Május elseje a munkásosztály nagy nemzetközi seregszemléje, egykor habzó sörrel és még nem tescos virslivel ünnepelte az öntudatos béketábor...
A zalaegerszegi helyszín hagyományosan az AlsóerdÅ‘, az elvtársak idején lengyel Nysa motorral mozgatott, nyitott kisbuszszerelvény szállította ide a csillogó szemű lurkókat, persze szigorúan délután, mivel délelÅ‘tt a felvonulás volt a fÅ‘ attrakció, jelmondatokkal, Kádár és Brezsnyev elvtársak fotóival, az ötéves tervek ígéreteivel, a magyar és szovjet nép megbonthatatlan barátságának dicsÅ‘ítésével...
Egykor talán még az esÅ‘ is szabotázsgyanús meteorológiai esemény lett volna, tán még a felhÅ‘k is féltek a munkásököltÅ‘l, mely köztudottan vasököl, s odacsapott, ahova köll...
Mára kissé megfáradt az öntudat, munkásosztály itthon maradt töredéke inkább a vasárnap is újra visszakapott Tescoban habzsolja az akciós életet, ráadásul esik is.
Az útlezárás azért megmaradt, nyolc-tíz rendÅ‘r és rendÅ‘rszerű öltözékben pompázó polgárÅ‘r - gyönyörű szó! - védi az útzárat, az erdÅ‘bÅ‘l messze hangzik az émelygÅ‘sen mulatós dübörgés, a madárfüttynek esélye sem marad.
Ma az emberé az erdÅ‘, értsd zaj, füst, szemét, sörösdobozok, palacsinta, erÅ‘sen civilizált mobilvécék...
Az árusok az állandóság képviselÅ‘i, a rikító műanyag szeméthegy megszólalásig a harminc évvel ezelÅ‘tti, a vattacukor, hurkapálcás céllövölde és a körhinta azért hiányzik...
Az egykori napközis táborban ládavasút, így, szó szerint pontos, egy faládában tíz méter csúszás 397-ért, kettÅ‘ 597-ért, három 793-ért, az árak forintban értendÅ‘k és az ÁFÁ-t - bizonyára - tartalmazzák, a matematika élvezete bónusz, mondjuk, hogy játékos fejtörÅ‘.
A vasas szakszervezet sátránál két-három megfáradt kartárs, zászlócskák, sörpad, némi cukorka, ez már nem a Putyilov gyáriak csapata...
A gyepen kutyabemutató, menhelyi keverékek, kedvesek, nyakukban sárga kendÅ‘cskével szórakoztatják a lassan húsz fÅ‘re gyarapodó munkásosztályt, a színpadon dekoratív kartársnÅ‘ csak ritkán gerjedÅ‘ mikrofonjával vetíti elÅ‘re a mai nap kihagyhatatlan örömeit.
Közben az esÅ‘ egyre erÅ‘sebb, a giccsárusok reményvesztettek de elszántak, a párás levegÅ‘ben lengedez a palacsintasütÅ‘ olajos füstje.
Majális volt az AlsóerdÅ‘n...
