Bizonyára feltűnt hallgatva a mai szentleckét és evangéliumot, hogy Jézus születési körülményinek ismerős története helyett valami egész mást hallottunk. A szentlecke a Zsidókhoz írt levélből való és arról tesz tanúbizonyságot a levél szerzője, hogy az a Gyermek, aki Betlehemben az ismert körülmények között megszületett, az nem más, mint az örökkévaló Isten fia.
Ez a Fiú a mindenség - κοσμοσ - örököse, sőt mi több általa lett teremteve a világ.
Benne ragyog az Istenség, ő az Atya képmása, szavával fönntartja a mindenséget. Minket pedig megváltott a bűntől, és az isteni Fölség jobbján foglalt helyet - azaz vele teljesen egyenlő!
Az evangéliumi szakasz nem kevésbé talányos.
János evangelista mindjárt az evangélium elején összefoglalja, hogy ki is az, akiről az evangéliumában beszélni fog.
Leszögezi:
„Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.”
Több vonatkozásban is ugyanazt vallja, mint a zsidó levél szerzője:
„Minden őáltala lett és nélküle semmi sem lett, ami lett.... Tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek...Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége.... A kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által valósult meg.”
Az első látásra lírainak tűnő történetről – egy héber fiúcska születésének története – kiderül, hogy az egész teremtett világot és benne az emberiséget – Ádámtól az utolsó emberig - létezése legmélyén érintő esemény.
Ma - körültekintve világunkban, családunk, falunk, országunk, Európa, az egész világ láttán – azt érzékeljük, hogy mennyire rászorulunk arra a világosságra, mennyire szükségünk van arra az életre, arra az igazságra, amely a betlehemi Gyermek születésével jelent meg.
Csak az Ö világossága leplezi le a sötétséget, és teszi számunkra felismerhetővé, hogy melyek a sötétség cselekedetei és melyek a világosságé.
Csak a Benne nyert élet teszi lehetővé, hogy az életet és ne a halált válasszuk, hogy ne pusztítsuk magunkat, és a jövő nemzedékeit.
Csak az Ő igazsága leplezi le az álnokságot, hamisságot, hazugságot, képmutatást.
Karácsony üzenete ma, nekünk:
Sok ízben és sokféle módon szólt egykor Isten az atyákhoz a próféták szavával. Most a végső napokban Fia által szólt hozzánk.
Mi a végső napok idejét éljük, Isten lehajolt hozzánk, a betlehemi Gyermek személyében kiengesztelődött velünk és lehetőséget adott, hogy mi is gyermekei lehessünk.
Ahol nem fogadják be a Gyermeket, ott sötétség van, ott halál van, ott hazugság van!
Az embernek – éljen bármikor – alapvetően ugyanaz a kísértése, mint Ádámnak volt, jelesül, hogy elég önmagának, az eszközök, amelyek rendelkezésére állnak, elegendőek ahhoz, hogy problémáit megoldja.
Ez a kísértés főleg a mai embert sújtja, akinek valóban félelmetes lehetőségek és eszközök állnak rendelkezésére, köszönhetően a modern tudománynak.
Ugyanakkor egyre fenyegetőbben tapasztaljuk, hogy ezek az eszközök a Gyermekben megjelent világosság, élet és igazság nélkül komolyan veszélyeztetik életünket, emberi méltóságunkat, s a bennünket hordozó természeti környezetünket.
Sem az egyes ember, sem az emberi táradalom, sem a természeti környezet problémáit nem lehet megoldani e világon túlmutató hit nélkül, amely hitre a Gyermek
születésével hív meg bennünket.
Hiszen egy gyermek születése mindig a remény, a bizalom, a jövő, a "mégis van értelme" jele.
Karácsony üzenete az, hogy csak Istennel van esélyünk, a vele való közösségünk záloga annak, hogy békénk és boldogulásunk legyen a földön.
Fogadjuk hát szívünkbe a Gyermeket, aki az Istennel való békességünk záloga, és aki világosságunk, életünk és igazságunk.
AMEN.