A gyümölcsfák metszéséről általában
Metszés nélkül a növények elveszítik formájukat, kevesebb virágot és termést hoznak, hamar felkopaszodnak. Nehézséget jelent azonban, hogy a különböző növényfajokat eltérő metszéssel lehet optimális növekedésre bírni. A gyümölcsfák metszése elsősorban attól függ, hogy milyen koronaformát és mennyi gyümölcsöt szeretnénk.
Néhány alapszabály:
- Először mindig a sérült, beteg ágakat kell eltávolítani!
- Mivel az erős metszés inkább növekedésre, mint termésképzésre készteti a fát, a termővesszőket kíméljük, és ha elöregednek, inkább ifjítsuk a fát.
- A koronából kifelé álló rügyre metsszük vissza a gallyakat.
- Amennyiben egy ágat véglegesen el akarunk távolítani (ritkításnál), mindig tőből vágjuk ki. Ügyeljünk rá, hogy lehetőleg ne hagyjunk csonkot, mert az beszárad és fertőzések forrása lehet.
- Mindig a vesszők végén vagy a metszés alatt lévő rügyek hajtanak ki legerősebben, minél erősebben metszünk vissza tehát egy vesszőt, annál erőteljesebben hajt ki. Ha egyszerre sok gallyat, ágat távolítunk el, az zavart okoz, és sok fattyúhajtás (vízhajtás) képzésére készteti a fát.
- Főleg az erőteljes metszés megviselheti a növényt, ezért segítsünk neki: öntözzük és biztosítsunk neki több tápanyagot!
- Mindig éles, a kezünkbe jól illő eszközöket használjunk. Ezek egyrészt biztonságosabbak, másrészt az életlen szerszám roncsolja a növényt.
- Metszeni csak akkor szabad, ha a hőmérséklet nem csökken -5°C alá, különben a seben keresztül a fa fagykárt szenved. A csonthéjasok (például a barack) érzékenyebb a fagykárra, ezeket mindig csak fagymentes időben metsszük!
- Számos növény speciális metszési módot igényel, ezért például a szőlő vagy a rózsa metszése előtt nézzünk utána alaposan a fajspecifikus szabályoknak!
- Benedek Tamás -
