A félelem bizalmatlanság, és az ebbÅ‘l fakadó reményvesztés...
A reményvesztett ember pedig menthetetlen,
s nyomorúsága akkor a legnagyobb,
ha önnön helyzetével tisztában van,
ellene tenni mégsem tud.
A szabadulás pillanatát pedig a végsÅ‘ megszorultság hozhatja el,
a felismerés,
hogy mindezt nem önerÅ‘bÅ‘l kell elérnünk,
csupán kérnünk kell megtanulni.
A kérés a vízválasztó...