A választások manapság sokkal inkább pártokról, mintsem személyekrÅ‘l szólnak, nem túlzás azt állítani, hogy majdnem mindegy, ki adja arcát és nevét a pártzászlóhoz, a voks a szervezetnek szól, nem a képviselÅ‘jelöltnek.
Pártszínek uniformizálják az arcokat, szavakat, a hivatalos szlogenek mögött rejtve marad az egyén, az ember.
Az elvárások súlya és a tét nagysága miatt keveseknek adatik meg, hogy ebben a közegben megtartsák saját hangjukat, s kampányarcként is ugyanazok maradjanak, akik a hétköznapokban voltak.
Pete Róbert, a Jobbik zalaegerszegi elnöke, képviselÅ‘jelöltje, önkormányzati képviselÅ‘je ilyen embernek tűnik, e szerepkörben is megmaradt történésznek, vállalkozónak, kisgyermekes családapának, Å‘ most is sokak számára „a Robi.”
Pete Róberttel beszélgettünk.
- Mikor kerültél kapcsolatba a politikával?
- A Pécsi Tudományegyetem történelem szakos hallgatójaként a Horn-kormány ideje alatt kezdtem el egyetemi tanulmányaimat, Pécsett elÅ‘ször MIÉP ifjúsági tagozatához, késÅ‘bb magához a párthoz is csatlakoztam, részese voltam a MIÉP 1998-as kampányának.
- Pozíciót is betöltöttél a pártban?
- Nem, egyszerű tag voltam.
- Csalódtál a MIÉP-ben?
- Nem, a MIÉP-ben nem csalódtam, inkább személy szerint Csurka Istvánban, az elnökben, ennek hatására gondolkodtam el rajta, hogy tényleg jó helyen vagyok-e.
- Mikor kerültél kapcsolatba a Jobbikkal?
- A 2006-os eseményeken mindenki elszörnyedt és felháborodott, aki egy kicsit is ember módjára gondolkozik. A tüntetésekkel lehet egyetérteni vagy egyet nem érteni, de amikor olyan rendÅ‘rséget produkál a hatalom, melyben elÅ‘fordul, hogy a fekvÅ‘ emberbe még a tizedik rendÅ‘r is belerúg, akkor valami megváltozik az emberben, valamit tenni akar ez ellen, én a Jobbikban találtam meg erre a lehetÅ‘séget.
- A generációs különbségen túl milyen eltéréseket látsz a még jól működÅ‘ MIÉP és a mai Jobbik között?
- Én inkább azonosságokat, mintsem különbségeket látok, a Jobbik magjában valahol a mai napig az igazság kimondására vonatkozó igényt érzem, mely elÅ‘ször Csurka írásaiban megfogalmazódott meg.
- Áttérve az aktuálpolitikára,osztod-e azt a véleményt, hogy egy kétpólusú választási rendszer van kialakulóban, s ha igen, milyen esélyeket adsz magadnak és pártodnak ebben a rendszerben?
- A centrális erÅ‘tér politikáját Orbán Viktor hirdette meg, a jelenlegi miniszterelnök példaképe a nagy konszolidálóként jellemzett Bethlen István, akirÅ‘l nemzeti szempontból már saját korában is elég sok kritika megfogalmazódott.
Bethlen csak a fennálló rendszer, illetve a politikai hatalom megszilárdítására törekedett, de elhanyagolta magát az embert. Ugyanezt látom Orbánék rendszerében is, olyan erÅ‘teret alakítanak ki, melyben például a felcsúti polgármester 25 milliárdos pályázati forráshoz juthat, s ha belegondolunk, hogy egy Fidesz méretű párt költségvetési támogatása egymilliárd körül van, akkor a FIDESZ működése ezzel a pályázattal hosszú idÅ‘re biztosítva van. Nem szeretnék a baloldal propagandájával élve diktatúráról, vagy kizárólagos hatalomról beszélni, de ez a centrális erÅ‘tér komoly szándék a Fideszben. Meghagyják díszletnek a baloldalt, engednek még másokat is hellyel-közzel érvényesülni, s van olyan, amit kénytelenek eltűrni, mert társadalmi-választói akarat, igény van mögötte, s ilyen a Jobbik, melyet a Fidesz élve médiafölényével és gazdasági erejével próbál egy bizonyos szint alatt tartani. Hogy létrejön-e a kétpólusú rendszer, azt az élet eldönti, de nem érzem azt, hogy a jelenlegi baloldal a második pólussá tudna vélni.
Lehetséges egyébként, hogy az elmúlt huszonnégy év elszámoltatásának hiánya is indokolja ezeket a törekvéseket, hiszen a Fidesz és az úgynevezett baloldal háttérországa a mai napig megtalálja egymással a hangot és az együttműködést. A jelenlegi baloldali ricsajból számomra talán annyi jön át, hogy a Fidesz kevesebbet akar nekik hagyni kormányzati szempontból, mint amennyit eddig szokás volt. A két szervezet gazdasági holdudvarának együttműködése egyértelmű, s a leleplezÅ‘dés nyilvánvalóan nem érdekük.
- Milyen fogadtatása lenne Európában egy Jobbik-kormánynak?
- Biztosan nagy ricsaj lenne, elég, ha Jörg Haider ausztriai megerÅ‘södésének fogadtatására gondolunk.
Az egyetlen járható út a tiszta lapokkal indulás, nyilvánosságra hozni a titkosított aktákat, az elmúlt huszonnégy év aktáit, az ügynöklistákat, és ha az ország bármiféle zsarolást kapna, akkor azt dokumentálva a lakosság elé tárni. Emberek, ez a helyzet, megzsarolták a kormányt, megzsarolták az országot, ezek az alternatívák, kis iróniával, a kockázatok és a mellékhatások, nincs más esély, mint nyílt lapokkal játszani, a nyilvánosság ereje nagy erÅ‘.
- A történelem arról tanúskodik, hogy a politikai hatalom már önmagában is korrumpál, de legalábbis kísértést jelent. Nem becsülöd kicsit alá a Jobbik által csak háttérhatalomnak nevezett nemzetközi tÅ‘ke érdekérvényesítÅ‘ képességét? Nem gyenge fegyver ez ellen csupán a nyilvánosság ereje?
- Valóban, ezt a háttérerÅ‘t nem szabad alábecsülni, nemrég olvastam, hogy a leggazdagabb nyolcvanöt embernek akkora a vagyona, mint a legszegényebb három és fél milliárdnak. Nem tévedés, milliárdnak.
Ez mutatja, mekkora erÅ‘k mozognak a háttérben. Nyilvánvaló, hogy a jövÅ‘ben is mindent megtesznek azért, hogy tovább működjenek azok a kamat- és profitszivattyúk, melyek vagyonukat és hatalmukat biztosítják. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy amennyiben a korrupció eléri a Jobbikot, annak vezetÅ‘it, ha „megveszik Å‘ket”, az abban a pillanatban a Jobbik halála is lesz.
A legnagyobb bajnak azt tartom, hogy Magyarországon – és Európában is – szétzúzták az erkölcsöt, s itt nem holmi prüdériára gondolok, hanem arra, hogy az adott szó semmit nem ér már, s ennek következtében szétzúzták a gazdaságot is, így a megélhetését veszítette el a magyarság.
A mostani diadalittas mutatók – Magyarország jobban teljesít – kommunikációs trükkök.
Én csak azt mondom, s itt saját házunk tájára is áttérek, hogy próbáljon meg valaki mondjuk Zalaegerszegen munkát keresni. Nézze meg, hogy milyen munkát tud találni és mennyiért.
Egy – másfél eurós órabérek vannak, olyan munkakörökben, mely azt eredményezi, hogy mondjuk a város legnagyobb munkaadójának egyetlen telephelyéhez fél év alatt 101-szer hívták ki a mentÅ‘ket.
- Milyennek ítéled meg Magyarország helyzetét az EU átlagához képest, beleértve a legsúlyosabb válságövezetet, Görögországot is?
- A hírekbÅ‘l valóban az jön át, hogy Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban nagy válság van, ennek ellenére, aki ott jár, azt látja, hogy az éttermek, kávézók tele vannak, lehet, hogy egy olasznak az válság, hogy egy nap négy pizza helyett csak hármat ehet meg,nálunk viszont az a kérdés, hogy egyáltalán étel jut-e minden nap az asztalra. Sokan mondják, hogy bárcsak a magyar életszínvonal is olyan válságban lenne, mint az olasz vagy a görög.
- A Jobbikban, vagy személy szerint Benned megvan annyira a romlatlanság bája, hogy úgy gondolod, a baj csupán olyan mérvű, melyet egy szimpla kormányváltás megoldhat?
- Inkább csak érzem, mint tudom, de úgy gondolom, hogy a rendszerváltáskor tele voltak a pártok tisztességes, jószándékú emberekkel, hétköznapi tagjait illetÅ‘en még az SZDSZ is tisztességes párt volt. Ebbe a közegbe tülekedett be a hataloméhes, törtetÅ‘ kisebbség, s az történt, hogy a tisztességes többség megcsömörlött, s távozott a politikából, mondván, megélek a műhelyembÅ‘l, rendelÅ‘mbÅ‘l, állásomból, s otthagyta a pártokban ezeket a gátlástalan, törtetÅ‘, önimádó alakokat, akik utána olyan politikát csináltak, mint amilyent ma is látunk. Az eddig kormányzati pozícióba került erÅ‘knél ez feltétlenül látszik. Ha ezzel nem lehet szakítani, akkor valóban nem elég egy szimpla kormányváltás, ezért gondolom úgy, hogy egy Jobbik-kormány nem szimpla váltás lenne.
- Melyik kormányt gondolod az elmúlt huszonnégy év legrosszabb kormányának?
- A legrosszabb kormánynak az Antall-kormányt tartom, tudatlanságból-e vagy hazaárulásból, de ott ment el a hajó. Akkor nem kértük az államadósság újratárgyalását, akkor engedtük a rablóprivatizációt, nem fogtuk meg a spontán privatizációnak nevezett szabadrablást, akkor még nyomon követhetÅ‘ lett volna, hogy kikhez került az állami vagyon, ezeket a folyamatokat akkor még meg lehetett volna fogni. Ezt a legrosszabb kormányt pedig csak rosszabbak követték, de nekik már volt hivatkozási alapjuk, hogy miért nem lehet jobban csinálni.
- Mi a véleményed a gazdasági válságnak nevezett folyamatról?
- Ez nem válság, ez pénzátrendezés. A válság alatt én azt értem, hogy valamilyen csapás, éghajlati, természeti, környezeti csapás következik be, ami most zajlik, az az erÅ‘források átrendezése.
- Folytassuk kényelmetlen témákkal, például a cigánykérdéssel. Az e témában a Jobbikról kialakult kép mennyiben a média műve, mi a saját álláspontod ezzel kapcsolatban?
- A Jobbik az egyetlen politikai erÅ‘, mely ki merte mondani, hogy a magyar – cigány együttélés jelenlegi formájában egy fenntarthatatlan élethelyzet.
Ez az állítás a liberális médiát felbolygatta, hiszen a Jobbik színrelépéséig a bűnös a magyar nyugdíjas asszony volt, akihez betörtek, s agyonverték, miért nem tanult meg megfelelÅ‘en kommunikálni a támadóival…
Ebbe a képbe robbant bele a Jobbik, mely pártnak mind a tagsága, mind pedig a vezetése azoknak az egyszerű emberek körébÅ‘l jött, akik látták a mindennapok problémáit a munka és a közbiztonság terén is. Tisztán látható, hogy van egy társadalmi réteg, mely – ahogy a marxista közgazdaságtan mondja – bÅ‘vítetten termeli újra önmagát,miközben saját fogyasztását nem tudja és nem akarja megtermelni. Ennek a rétegnek a fogyasztását egy reprodukciójában és termelékenységében zsugorodó rétegnek kell megtermelni. Azért zsugorodik termelékenységében is, mert félmillió munkaképes magyar ember ment el dolgozni nyugatra. Itt határozott megoldást kell találni, ez egy komplex rendszer, ez kulturális-oktatási-közbiztonsági kérdés.
- Tudsz olyan államról, melynek sikerült megnyugtatóan kezelni ezt a helyzetet, ezáltal példa lehet számunkra is?
- Azt látjuk, hogy a legliberálisabb államok vezetÅ‘it is reszketnek attól, hogy cigányok fogják Å‘ket ellepni, errÅ‘l szól Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának halogatása. Az igazi áradat még el sem indult, de már pánik van, valamit már Å‘k is sejtenek.
- Cigány – magyar együttélésrÅ‘l beszélsz. Te magyarnak tartod a cigányokat?
- Én azt szeretném, ha Å‘k tartanák magukat magyarnak. Aki ebben az országban él, attól elvárható, hogy az országhoz legyen lojális, az itt uralkodó erkölcsi-társadalmi normákat magára nézve tartsa kötelezÅ‘nek. Ez tisztán rendÅ‘ri eszközökkel nem oldható meg. Olyanokat kellene megtanítani termelni, vállalkozni, akik arra sem vállalkoznak, hogy reggel idÅ‘ben felkeljenek egy ingyen kapott csirkét megetetni, s megvárják, míg a csibébÅ‘l tyúk lesz, hogy tudják a tojást értékesíteni. Ez már egy vállalkozási folyamat lenne…
De aki a napos csirkére csak pelyhes fasírozottként tekint, annak, azzal szemben ez egy küzdelmes folyamat. Az nem megy, hogy az ingyen kapott tápot negyed áron eladják, a csibét pedig megfÅ‘zik. Ezért tartjuk megoldásnak a bentlakásos iskolákat, mert az, hogy egy felnÅ‘tt generáció mennyire nevelhetÅ‘, az egy súlyos kérdés. De a gyermekeket egyszerűen muszáj lesz rákényszeríteni arra, hogy „nevelÅ‘djenek”. Bentlakásos iskolákat szeretnénk, ahol a cigánygyermekek megtanulnak fogat mosni, tisztálkodni, WC-t használni. Ha azt látjuk, hogy a cigányságnak van egy együttélésre hajlandó és képes rétege, ha azt látjuk, hogy egymillióból ötvenezernek ez sikerült, akkor a többségnek is sikerülhet.
- A XXI. század Európájában jogilag megoldható, hogy egy gyermeket elszakítsanak a családjától?
- Az a kérdés, hogy van-e más út. Az elszakítás nem helyes kifejezés, nyilván nem a családtól való elszakításról van szó, hanem egy életmódtól való távoltartásról. Itt a gyermekvédelemnek van nagy szerepe, nekik kell felmérni, hogy hol vannak olyan gyerekek, akiknek szüksége van bentlakásos intézményekre.
- A cigány népesség jelenthet megoldást a magyar demográfiai csÅ‘dre?
- Nem, semmiképpen sem. Egy nép demográfiai problémáit nem oldhatja meg más nép.
- Más. Mi a véleményed a földkérdésrÅ‘l, visszafordítható a Fideszhez köthetÅ‘ jelenlegi folyamat?
- Minden folyamat visszafordítható. Egyszerűen arról van szó, hogy ha nem lesz Magyarországon mezÅ‘gazdaság és ráépülÅ‘ élelmiszeripar, akkor nem lesznek munkahelyek. A most kialakulni látszó nagybirtok rendszer, az oligarchák rendszere, hasonlít az 1800-as évek végi helyzethez, mely másfél millió magyart űzött el Magyarországról. Ezen kívül nézzük meg azokat a népeket, országokat, melyek eladták a földjüket. Erre a legjobb példa a Palesztína. Ajánlom mindenkinek az Arab és Izraeli háborúk című történelemkönyvet, ez a könyv semmiféle szélsÅ‘séges elhajlással nem vádolható, a nyolcvanas években adták ki. Minden normális ország foggal-körömmel ragaszkodik a saját földjéhez.
- A Fidesz-kormány ideje alatt mi változott az elÅ‘zÅ‘ idÅ‘szakokhoz képest?
- Azt látom, hogy a Fidesz a saját érdekkörének nagyobb zsákmányt tudott juttatni, mint amekkorára a szocialista érdekkörök bármikor is gondolni mertek. Egy törzsi villongásnak látom az egészet, három rabló érdekcsoport küzdelmének. Egyik a Fidesz mögött, a második a baloldal mögött, a harmadik pedig az itt lévÅ‘ multinacionális érdekkörök mögött áll, az elmúlt huszonnégy év arról szólt, hogy ezek az érdekcsoportok a megszerezhetÅ‘ és elosztható zsákmány mennyiségén marakodtak.
- Látsz magyar jövÅ‘t az EU-ban?
- Az EU-ban nem csak magyar jövÅ‘t, hanem bármiféle jövÅ‘t nehéz látni, nem tudom, hogy egy ekkora kavalkádnak van-e összetartó ereje.
- Az utolsó kérdéskör kifejezetten helyi, zalaegerszegi, hiszen ennek a körzetnek a képviselÅ‘jelöltje vagy. Mit gondolsz, az új, csökkentett létszámú parlamentben mennyire lesz lehetÅ‘ség a helyi érdekek képviseletének? Pártorientált szavazógép lesz, vagy lehet lokálpatrióta, saját körzetének a parlamentig nyújtott keze az egyéni képviselÅ‘?
Mit tudsz Zalaegerszegnek ígérni, mi az, ami a jelenlegi képviselet alatt nem valósult meg, vagy rosszul valósult meg?
- Nézzük a kérdés politikai részét. Azt látjuk, hogy Zalaegerszegen 1994 óta vezetÅ‘ erÅ‘ a jelenlegi kormánypárt, Zalaegerszeg húsz éve hűséges a Fideszhez. Maguknak a zalai képviselÅ‘knek igen gyenge az érdekérvényesítÅ‘ képessége, a Zalaegerszeg táblánál tulajdonképpen véget is ér. Ez a város ezért azt kapta jutalmul, amit más büntetésül. Úgy látom, a Fidesz annyira biztos Zalaegerszegben, hogy úgy gondolják, ezeknek itt semmiféle fejlesztésre, infrastruktúrára nincs szükségük, a szavazat itt így is meglesz.
Aki valamiért ennek ellenére is a kormánypártok híve, s most az egyszer a Jobbikra szavazna, az nem veszélyeztetné azt, hogy a város egy gyurcsányista, baloldali összevisszaság kezébe kerülne, viszont küldhetne egy jó üzenetet a Fidesznek, mely arról szól, hogy mi azért ennél többet érdemlünk…
- Köszönöm a beszélgetést.