Léleksimogató

S azóta
minden esztendőnek
a vége felé
az Úristen
emlékeztetni akarja az embereket arra,
hogy a gonoszság útja
hova vezet,

s ezért ősszel
a napok rövidülni kezdenek,
a sötétség
minden este
korábban szakad alá,
és minden reggel
későbben távozik,

hideg támad,
és befagynak a vizek,
s a sötétség uralma
lassan elkezdi
megfojtani a világot.

Mi, emberek
pedig megijedünk,
s eszünkbe jut
mindaz a sok rossz,
amit elkövettünk
az esztendő alatt,
és amikor eljön
a legrövidebb nap,
és a Világosság angyala
alászáll közénk
jóságot keresni,
egyszerre
mind meggyújtjuk
a karácsonyfák gyertyáit,
hogy az Úristen,
ha alátekint,
fényt lásson a földön,
s megbocsássa
a bennünk lévő jó miatt
a bennük lévő rosszat.

Zene: J. S. Bach
Szöveg: Wass Albert
Fotó: J. Krzeptowski