2011. szeptember 26-án nyilvánította az Országgyűlés november tizenharmadikát a magyar nyelv napjává, annak emlékére, hogy 1844-ben e napon fogadták el a magyart államnyelvként elismerő törvényt.
Ha jól belegondolunk, a történelem erőszakos, véres események kronológiája, az éppen hatalmon lévő társadalmi csoportok szemszögéből megfogalmazva.
Ebből fakadóan ünnepeink, emléknapjaink is jobbára arra emlékeztetnek, hogy egy elnyomott, elégedetlen réteg jó sok vért folyatva leszámolt az addig uralkodó réteggel, s maga vált uralkodóvá mindaddig, míg a soros helycsere - ismét sok vérrel - be nem következett.
Sokféle eszmerendszer - Istenem, az izmusok... - biztosította a forgószínpadon éppen uralkodók s az uralkodni vágyók ideológiai hátterét, tetteik magyarázatát, ami azonban 1917. november hetedikén szabadult ki a palackból és kiötlőinek beteg elméjéból, az nem akármilyen alkotásnak bizonyult...
Ma ötvennyolc éve, 1956. november 4-én hajnalban indult hazánk ellen a szovjet invázió, hogy véget vessen a néhány napja kivívott szabadság édes álmának. November negyedike azóta szimbólum, az aljasság, a brutalitás, a hazaárulás, a kegyetlenség, a reménytelenség szimbóluma. Maguk az események ismertek, az idő lassan gyógyítgatja a sebeket, s legújabbkori friss bajaink is el-elterelik figyelmünket történelmünk talán legsötétebb napjairól.
November másodika - idén harmadika, lásd ITT - halottak napja.
Az elnevezés nem túl szerencsés kicsengésű, a kampányszerű temetőjárás, a malomkerék méretű koszorúkkal lerótt gyász-adó pedig keifejezetten bántó.
Mégis, így is, különös keserédes hangulat lengi be a gyertyalángok fényében úszó temetőket, ki visszafelé tekint a sírokon át, ki pedig előre...
Elhunyt szeretteinkre emlékezünk.
1811-ben e napon született meg a burgenlandi Doborjánban Liszt Ferenc, a romantika nagy zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. Életrajzi adatok sorolása helyett emlékezzünk rá és tisztelegjünk előtte zenével, álljon itt közismert művének, a II. Magyar Rapszódiának felvétele a róla elnevezett világhírű kamarazenekar előadásában:
Ma hetven éve, 1945. augusztus 6-án dobták le az amerikaiak az első atombombát Hiroshima városára, mely cselekedetükkel 140 ezer ember halálát okozták. Hetvenezren azonnal odavesztek, közel ugyanennyien a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket.
Úgy tűnik, mindez kevés volt a mai Nagy Testvérnek, hiszen három nappal később, augusztus 9-én további 80 ezer ártatlan embert mészároltak le Nagasakiban ugyanilyen módon.
A tömegmészárlás cinikus aljasságát mi sem szemlélteti jobban, mint az a tény, hogy az eredeti szándék Kokura város lakóinak kiirtása volt, az időjárási viszonyok azonban ott nem kedveztek a sátáni tervnek, így – ha már arra jártak – ledobták a bombát Nagasakira…
Zengtük a dalt, üde, mámoros ajkkal, áprili negyedikén különösen...
Ma hatvankilenc éve fejeződött be Magyarország "felszabadítása", emlékezzünk a múltra egy remek mozgalmi indulóval.
A tavaszi napéjegyenlőség ideje a köztudatban stabilan március 21-ére esik, a XI. században azonban 2011-ben következett be utoljára e napon. Ettől kezdve - mivel 2012 szökőév volt - egészen 2102-ig korábban köszönt be a csillagásztai tavasz.
Hamvazószerdától nagypéntekig tart a keresztények számára a szent negyven nap, a felkészülés, az elcsendesülés, a lemondás, meditálás és befelé fordulás időszaka. A böjtölés fogalma a köztudatban mára meglehetősen átalakult, sokak csupán valamilyen ételről, elsősorban a húsfélékről való időszakos lemondásnak hiszik azt.
Ma 336 éve, 1978. március 4-én született velencében Antonio Vivaldi olasz barokk zeneszerző, hegedűs, pedagógus, pap.
Ma 329 éve, 1685. február 23-án született a németországi Halle városában Georg Friedrich Händel barokk zeneszerző.
Minden izmusok leggusztustalanabbika, a világtörténelemben a legtöbb ember legyilkolását eredményező kommunizmus kapcsán keresztlevélről fantáziálni legalábbis ízléstelen hasonlat, bár a sátáni fantáziaszülemény egyik szerzője a Rajna-vidéki zsidórabbik leszármazottjaként született Karl Marx, a vörös döghalál alapdokumentumának számító kiáltvány útjára bocsátásának idején éppen krisztusi korban, harmincévesen kezdte meg hivatalosan is ámokfutását...
Százhuszonnyolc évvel ezelőtt, 1886. február 20-án született Lelén Kohn Béla tömeggyilkos, a magyarországi vörösterror irányítója.
Száznyolcvankilenc évvel ezelőtt, 1825. február 18-án született meg Komáromban Jókai Mór regényíró, a nagy magyar mesélő.
