A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minÅ‘sége, jellemzÅ‘i elképesztÅ‘ pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minÅ‘ségét, jellemzÅ‘it, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt fÅ‘ként a stadionprogram ellenzÅ‘inek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövÅ‘t sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, ma a csapatokról és a "vezérkarról" értekezünk.
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minÅ‘sége, jellemzÅ‘i elképesztÅ‘ pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minÅ‘ségét, jellemzÅ‘it, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt fÅ‘ként a stadionprogram ellenzÅ‘inek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövÅ‘t sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, ma a "rendszerváltás" idÅ‘szakával foglalkozunk.
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minÅ‘sége, jellemzÅ‘i elképesztÅ‘ pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minÅ‘ségét, jellemzÅ‘it, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt fÅ‘ként a stadionprogram ellenzÅ‘inek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövÅ‘t sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, ma az 1986-os mexikói világbajnoksággal foglalkozunk.
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minÅ‘sége, jellemzÅ‘i elképesztÅ‘ pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minÅ‘ségét, jellemzÅ‘it, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt fÅ‘ként a stadionprogram ellenzÅ‘inek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövÅ‘t sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, ezúttal az 1982-es spanyolországi VB-vel foglalkozunk.
Délután öt óra van, egy óra múlva kezdÅ‘dik Lyonban a portugál-magyar, ünnep van, eufória, este nyolcig biztosan.
Ebbe a hangulatba csupán belerondíthat az, aki ma a foci kapcsán okoskodik, s ezen okoskodás tárgya nem a nemzeti válogatott, hanem mondjuk egy balek, másodosztályú, vidéki focicsapat.
Ám ki mint vet, úgy arat, s vannak olyan helyzetek, amikor szólni ostobaság, hallgatni viszont lehetetlen
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minÅ‘sége, jellemzÅ‘i elképesztÅ‘ pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minÅ‘ségét, jellemzÅ‘it, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt fÅ‘ként a stadionprogram ellenzÅ‘inek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövÅ‘t sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, ezúttal az 1978-as argentínai VB magyar vonatkozású eseményeit elevenítjük fel.
Csodálatos élménnyel gazdagodtunk a magyar labdarúgó válogatott EB szereplése okán. A jó eredmények sokunk számára nem várt, kellemes meglepetést jelentenek, ám az a nemzeti felbuzdulás, amely válogatottunk játékát övezi, minden képzeletet felülmúl.
A francia stadionok lelátóin 20-30 ezer magyar szurkoló űzi-hajtja Geráékat, míg városaink terein több százezer ember skandálva, énekelve fejezi ki szolidaritását, a távolban küzdÅ‘ magyar focistákkal. Feltámadt ismét az az érzés, amelyrÅ‘l úgy véltük, már kiveszett, ez pedig a nemzeti összetartozás érzése...
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minÅ‘sége, jellemzÅ‘i elképesztÅ‘ pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minÅ‘ségét, jellemzÅ‘it, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt fÅ‘ként a stadionprogram ellenzÅ‘inek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövÅ‘t sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, a ma két fejezetet, a hetvenes évek elejét és az 1974-tÅ‘l 1978-ig tartó idÅ‘szakot tekintünk át.
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minÅ‘sége, jellemzÅ‘i elképesztÅ‘ pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minÅ‘ségét, jellemzÅ‘it, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt fÅ‘ként a stadionprogram ellenzÅ‘inek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövÅ‘t sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, a másoduk rész az 1956-tól a hatvanas évek végéig terjedÅ‘ idÅ‘szakot idézi fel.
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minÅ‘sége, jellemzÅ‘i elképesztÅ‘ pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minÅ‘ségét, jellemzÅ‘it, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt fÅ‘ként a stadionprogram ellenzÅ‘inek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövÅ‘t sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Új sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, az elsÅ‘ rész az 1948-tól 1956-ig terjedÅ‘ idÅ‘szakot idézi fel.
A spanyol labdarúgó bajnokság (La Liga) lassan a végéhez közeledik, és az utolsó fordulók olyan izgalmakat tartogat(hat)nak számunkra, amelyekre legutóbb két évvel ezelÅ‘tt volt példa. Akkor az Atlético Madrid lett a bajnok, a Barcelona a 2., míg a Real Madrid a 3. helyen végzett.
Az idei kiírás utolsó 3 fordulóját a Töredék olvasói is figyelemmel kísérhetik, hiszen minden egyes fordulót követÅ‘en beszámolunk a „Nagy Trió” eredményeirÅ‘l.
Sorozatunkban olyan magyar labdarúgóedzÅ‘k emléke elÅ‘tt tisztelgünk, akik sokat tettek azért, hogy a magyar futball elismert legyen a nagyvilágban. Összeállításunkba olyan szakemberek kerültek, akik reformokat hajtottak végre a sportágban, munkásságuk eredménye rengeteg örömet okozott sok százezer futballszurkolónak, abban a korban, amikor még társadalmi presztízse volt a labdarúgásnak.
Ezen sportemberek mindannyian színes, érdekes karakterrel rendelkezÅ‘ személyiségek voltak, akik nem csak trénerként, hanem emberként is például állíthatók az utókor számára.
A befejezÅ‘ részben - az eddigiektÅ‘l eltérÅ‘en - egy ma is élÅ‘ edzÅ‘rÅ‘l, Dr. Mezey GyörgyrÅ‘l olvashatnak.
Április 30-án véget ért a magyar elsÅ‘ osztályú labdarúgó bajnokságok történetének egyik legszomorúbb évadja.
A labdarúgó NB II 24. fordulójának szombati játéknapján a ZTE FC megkezdte hosszú hazai sorozatát, hiszen a múlt heti, Siófokon lejátszott mérkÅ‘zést követÅ‘en a hátralévÅ‘ bajnoki találkozókat a ZTE-Arénában vívják meg a zalaiak.
Ezúttal a Csákvár látogatott Egerszegre.
Sorozatunkban olyan magyar labdarúgóedzÅ‘k emléke elÅ‘tt tisztelgünk, akik sokat tettek azért, hogy a magyar futball elismert legyen a nagyvilágban. Összeállításunkba olyan szakemberek kerültek, akik reformokat hajtottak végre a sportágban, munkásságuk eredménye rengeteg örömet okozott sok százezer futballszurkolónak, abban a korban, amikor még társadalmi presztízse volt a labdarúgásnak.
Ezen sportemberek mindannyian színes, érdekes karakterrel rendelkezÅ‘ személyiségek voltak, akik nem csak trénerként, hanem emberként is például állíthatók az utókor számára.
A VII. rész a közelmúltban elhunyt Verebes Józsefnek állít emléket.