A ránk kiszabott időben előrehaladva egyre izgatóbbá válik néhány kérdés.
Az izgalom később feszítő, akár betegítő hiánnyá válhat, ha legalább próbálkozásokat nem teszünk életünk nyitott kérdéseinek megválaszolására.
Ilyen kérdés például, hogy mit jelent számunkra az érték fogalma, mit tartunk értékesnek, s milyen értékeket hoztunk létre életünk során?
Nem degradáltuk-e az emberi létet a birtoklásra, nem korlátozódnak-e vágyaink a szerzésre, s ha igen, milyen típusú javak kerültek a birtokunkba?
Miként, s mire használtuk fel a valódi értéket, az értékteremtés lehetőségét hordozó időt, arányban állnak-e lepergett perceink az általunk teremtett értékekkel?
A töredék.hu című portál tehát egy rádöbbenés terméke, egy beismerés, mely arra irányul, hogy bármit is hozzunk létre, az már csak töredéke lehet kezdeti lehetőségeinknek mind az idő, mind pedig a hasznosított képességek tekintetében.
A töredék.hu egy próbálkozás, egy jóvátételi kísérlet, mely kísérlet során nem csupán azért akarunk nyomot hagyni magunk után, mert az e célra felhasználható időnk egyre fogy, bár kétségtelen tény, hogy előrehaladva az időben az órák, percek jelentősége, s a hozzájuk kapcsolódó felelősségünk egye nő.
Többet szeretnénk, mint dokumentálni, vagy a pillanatok hangulatát a feledéstől időlegesen megőrizni.
Felelősséget vállalni szeretnénk, mintegy aláírásunkkal hitelesíteni ujjlenyomatunkat. Értéket teremteni akkor is, ha ehhez az időnk, lehetőségünk, képességünk, már kevés, csupán töredék.
Nem tudunk, s nem akarunk mindenkihez szólni, világos és nyilvánvaló, hogy az általunk követendőnek gondolt értékrendre az igény csekély, szintén csak töredék.
Nem tudunk, s nem akarunk mindenről szólni, álláspontunk szerint a számunkra érdektelen információt nem tudnánk igényesen, hitelesen kínálni, továbbadni. Nagyon nem tartjuk érdekesnek, hogy éjjelente hogy aludt a forint, mekkorákat rúgott a kamatláb, miként alakult a Bux index.
Próbálunk függetlenedni attól, hogy az éppen aktuális Nagy Testvér a világ mely pontján fejezi ki bombáival a demokrácia állapota felett érzett aggodalmát, nem szeretnénk, ha hangulatunkra rátelepedne a Brent olaj hordónkénti ára.
Ezért – mintegy önvédelemből – szelektálunk.
Szelektív hírportálként működünk, arról hírverünk, amit erre érdemesnek tartunk, s ez nem túl sok dolog.
Csupán töredék…
Végül pedig nem tudunk, s nem akarunk minden áron szólni, addig s olyan módon tartjuk érdemesnek a megszólalást, ameddig feltételezhetjük, hogy a létrehozott és itt felkínált produktum tartalmát és formáját nem valamiféle megfelelési kényszer határozza meg és köti gúzsba.
Anyagi és technikai lehetőségeink messze nem érik el azt a szintet, mellyel a régóta működő, nagyobb méretű sajtóorgánumok piaci pozícióit veszélyeztethetnénk, s tán bevallhatjuk, portálunk születésének nem is ez az elsődleges célja.
Fő feladatként az értékteremtést, értékközvetítést, egyfajta tartalmi- nyelvi-stilisztikai igényességet tűztük ki magunk elé, hisszük, hogy a szöveg, az írott szó önmagában is esztétikum, mely formai és tartalmi értékekkel bír.
Úgy véljük, hogy a közízléshez nem alkalmazkodni, hanem azt formálni feladatunk, akkor is, ha ez nem eredményez majd gyors és látványos sikereket.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ezen elvek mentén a látogatottság nem fog soha nem látott ütemben emelkedni, s ebből következően a reklámbevételek sem teszik majd dúsgazdaggá portálunkat.
Mindezek okán tehát az átütő siker esélye nem túl sok.
Csupán töredék.
S mégis…