Buzánszky Jenő halálával lezárult egy korszak a magyar sporttörténetben, eltávozott ugyanis a legendás Aranycsapat utolsó tagja is.
Kiegészült tehát az "égi tizenegy", mely csapat egykor, a legsötétebb kommunista időkben örömöt, büszkeséget és reményt adott egy elgyötört kis kelet-európai nemzetnek, akkor, mikor arra a legnagyobb szükség volt.
Az Aranycsapat emléke előtt tisztelgő sorozatunk annak tagjait nem csak mint sportolót, hanem mint embert is igyekszik bemutatni.
A hatodik rész Bozsik Józsefről szól.
Bozsik József (1925 - 1978)
Olimpiai bajnok, Európa-Kupa győztes, ötszörös magyar bajnok, aki valamennyi bajnoki címét kispesti játékosként szerezte.
Sokáig azt hittük, hogy százszoros válogatott, ám 2002-ben az MLSZ egy Budapest - Bejrút találkozót is elfogadott válogatott mérkőzésnek, így Bozsik József halála után 24 évvel is gyarapította válogatottságainak a számát...
A világ talán legjobb jobbfedezete volt, neve összeforrt Kispesttel, a Budapesti Honvéddal, 447 alkalommal játszott klubcsapatában.
Kiváló futballtudása, valamint nagyszerű emberi kvalitásai miatt a kommunista rendszer propagandafigurájává tette.
Katonatiszt volt, századossá léptették elő, országgyűlési képviselőt csináltak belőle, ám amikor 1956-ban ő is részt vett a vezetők által nem engedélyezett dél-amerikai túrán, hazatérése után lefokozzák és megfosszák országgyűlési képviselői mandátumától is.
Puskás Ferenc legjobb barátja volt.
Cucu - ahogy akkoriban becézték - klubjától és a válogatottól egyaránt 1962-ben búcsúzott, Budapesten a Népstadionban Uruquay elleni búcsúmérkőzését góljával tette emlékezetessé.
Természetesen ő is edző lett, a szakma minden szépségével és átkos voltával együtt, azonban túl szelíd ember volt az edzőséghez, hiányzott belőle a Lóránt Gyulára jellemző kérlelhetetlen keménység.
Klubszinten a Budapesti Honvédnál kapott lehetőséget, hiszen abban az időben még nem volt divat, hogy világválogatottak Vecsésen és Felsőpakonyban dolgozhassanak csupán...
Miután Marseille után a németországi világbajnokságra sem tudott kvalifikációt szerezni a magyar válogatott, 1974-ben Bozsik Józsefet nevezték ki szövetségi kapitánynak, azzal a nem titkol feladatal, hogy neki kell kivezetnie az 1978-as Argentín VB-re a csapatot.
(Érdekesség, hogy a magyar futballtörténetben egyedülálló módon, apa és fia - Bozsik Péter - is betölthette a szövetségi kapitányi tisztséget.)
Ám a sors kegyetlen volt hozzá, mindössze egy mérkőzésen ülhetett a válogatott kispadján, 1974 szeptember 28-án Bécsben, egy Ausztria- Magyarország találkozón (1:0) vezethette nemzeti tizenegyünket.
A találkozó izgalmainak hatására szívinfarktust kapott, s orvosai eltiltották az edzősködéstől.
Soha többet nem ült le a kispadra futballmérkőzésen.
A sors olykor kegyetlen tréfát űz az emberrel. Bozsik József 1978-ban, az argentínai világbajnokság nyitómérkőzése, a híres-hírhedt argentin - magyar találkozó előestéjén halt meg. Azelőtt a találkozó előtt, ahol tulajdonképpen neki kellett volna irányítania válogatott csapatunkat...
A Budapesti Honvéd labdarúgói 1986 óta a róla elnevezett stadionban játsszák bajnoki mérkőzéseiket.
Bozsikot 1996-ban posztumusz honvédezredessé léptették elő.
-Csányi Tamás-