A hetedik nap, a vasárnap, a keresztény ember számára nem csupán a hétvégét, a munkaszünetet, a szórakozást jelenti.
A hetedik nap ünnep, amikor az ember megpihen, aki képes rá, az csendben is marad kissé, s e csendben befelé és felfelé figyel.
Görbe László, milejszegi plébános atya szokásos pénteki gondolatébresztő elmélkedése a csend hangjait igyekszik hallhatóbbá tenni...
A törvény nevében
A Közel-keleti országok emberének életfelfogása, gondolkodása szembetűnően különbözik a magyar gondolkodásmódtól. Aki járt már ezen országok valamelyikében, észrevehette mennyire jellegzetes a közösség szerveződése és ugyanakkor egyfajta időtlenségben léteznek az emberek.
Egyszer Törökországban a helybéli sofőrünk a megbeszélt találkozási idő helyett, másfél-két óra késéssel bukkant fel. Amikor ezt a szemére vetettük, természetesen nem értette, mi lehet ezzel a problémánk.
Rövid egyeztetés után végre elindulhattunk Efezusba. Az már addigra teljesen nyilvánvaló volt számunkra, hogy az autóvezetők a helyi szokásoknak megfelelően, egyetlen közlekedési szabályt sem vesznek figyelembe. Egy idő után ezt megszokja az utazó, képes lesz úrrá lenni folyamatos halálfélelmén.
Pontosan azért izgalmas ezekre a helyekre utazni, mert teljesen más életérzésbe, kultúrába kóstolhatunk.
Ezzel a másfajta gondolkodásmóddal itthon leginkább az ószövetségi szentírás lapjain találkozhatunk. Ahhoz, hogy igazán értsük Jézus tanítását, meg kell értenünk a zsidó törvénykezés alapjait.
Ez azért sem könnyű, mert ugyanazt a jogi eseményt a „keleti” gondolkodásmód, adott esetben teljesen másképp mérlegeli és értékeli. Például, valakinek a becsapása nem feltétlen büntetendő cselekmény, hanem talpraesettségnek, sőt egyfajta bölcsességnek számít.
A mi gondolkodásunk szerint, ez bűntény.
Tudjuk azt is, hogy a Jézus korabeli zsidóság elit rétege törvények százaival sújtotta az embereket.
Az evangélium többször is beszámol Jézus küzdelméről, amikor is az értelmetlen és teljesíthetetlen törvényeket, szeretetével akarja feloldani.
Gondoljunk a szombati gyógyítás esetére.
Az nem létezhet, hogy törvény tiltsa a gyógyító szeretet működését!
Idegen nekünk, ez a törvényeket, egyéni, vagy szűkebb közösségi megfontolásból, minduntalan vádló fegyverként alkalmazó felfogás, mégis pusztító mételyként belophatja magát lelkünkbe.
A helytelenül értelmezett törvény, szörnyű problémák forrása! De létezik helytelen törvényalkotás is!
Súlyos tévedés, amikor az ember a maga által kitalált rossz szabályrendszert, szintén a maga által alkotott hamis istenkép tekintélye alá helyezi, majd ezt másokra erőlteti. Súlyos tévedés, amikor a teremtés művéhez a tudatlan, barbár, rosszindulat akar „használati utasítást” adni.
Csodálom az Úr végtelen türelmét, hallgatom szeretetteljes szavait, ahogy, mint egy édesapa, újra és újra elmagyarázza gyermekeinek, hogy az isteni törvény a szívünkbe van írva.
Nem ellenünk, hanem értünk.
A mi boldogságunkért...