MAGYARORSZÁG MADARAI - A GÓLYÁK
BENEDEK TAMÁS ROVATA
2014-03-27 19:53 | utoljára módosítva: 2014-03-27 19:53 | Szerző: Benedek Tamás
A néphagyományban a gólya a tavasz eljövetelének a jelképe, mivel ekkoriban térnek vissza a vándormadarak fészkeikhez.
A gólyafélék (Ciconiidae) a madarak osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe tartozó családja. Hat nem és tizenkilenc faj tartozik a családba.
Nagy testű, hosszú nyakú és lábú gázlómadarak. Folyókban, tavakban, mocsarakban keresik kisebb állatokból álló táplálékukat.
Ha nem zavarják őket, akkor csakhamar a megérkezés után hozzáfognak a fészkek kijavításához, amennyiben új ágakat és gallyakat hordanak rája és a régi többé-kevésbé elkorhadt fészekanyagra teregetik azt és új fészekcsészét is készítenek.
Ennek következtében a fészek évről-évre gyarapodik magasságban és súlyban, ami végtére is odavezethet, hogy az alap már nem bírja el és az embernek kell közbelépni és leépíteni. Maga az építmény korántsem kiváló. Az alapot hüvelyknyi vastagságú ágak, gallyak, tövisek és gyepdarabok alkotják, a második réteg finomabb rőzséből, nádszálakból és sáslevelekből, a tulajdonképpeni fészekcsésze pedig száraz fűcsomócskákból, trágyából, szalmacsutakból, rongyokból, papírdarabokból és tollakból készül. A tojó április közepén vagy végén rakja le az első tojást és ha idősebb a madár, akkor néhány nap alatt a többi hármat vagy négyet is. A tojások alakja rendesen ovális, hosszanti átmérőjük átlag 72.8 mm keresztátmérőjük 52 mm; a héj finom, sima és számos tűszúrásszerű pórussal borított, amelyek a gólyák tojásaira jellemzők. Színük fehér, néha kissé zöldesbe vagy sárgásba játszó, áteső fényben mélyzöld. A kotlási idő 28–31 napig tart. A tojó egyedül költ, a hím pedig párja biztonságáról gondoskodik.
A gólya, különösen ha fiatalon szedték ki a fészekből, könnyen megszokja a fogságot és ápolóját és annyira megszelídül, hogy szabadon ki- s berepülni engedhetjük; ismerőseit kelepeléssel és szárnylengetéssel üdvözli, megbarátkozik a nagyobb háziállatokkal is.Magyarországon a gólya vonuló madár; a terület fekvése szerint érkezik március közepétől kezdve április elejéig; augusztus 15 és 20 között, ritkán későbben vonul el a téli szállásába. Nagyon kivételes esetekben itt marad egy-egy telelő példány is, de ez többnyire rokkant, ha nem is látszik annak és csak úgy tud tél idején megélni, hogy igényli az ember gondoskodását.
A mi gólyáink novemberben érkeznek meg Dél-Afrikába, tehát ezt a kb. 10.000 kilométeres utat 90–100 nap alatt teszik meg. Ha tekintetbe vesszük a gólya repülési sebességét, akkor azt kell mondani, hogy igen lassan vonul, mert naponta átlag csak kb. 100 kilométernyi utat tesz meg. Tavasszal azonban már jóval gyorsabban vonulnak, mert Dél-Afrikát január végén, esetleg februárban hagyják el és március közepe után már itthon vannak, tehát csak feleannyi idő kell nekik a hazajövetelre. A két utazás időtartama között levő nagy különbségnek az a magyarázata, hogy ősszel a fiatal nemzedék még nem erősödött meg eléggé a nagy útra, tehát lassan utaznak és pihenőnapokat iktatnak közbe. Tavaszra kelve a fiatalok is már megerősödtek s így az utazás gyorsabban megy.A gólyák tapasztalt vezetők vezérlete alatt teszik meg a nagy utat, mert azok közül a fiókák közül, amelyek magánosan indultak útnak, habár el is találták a déli irányt, még egy se jutott el a Dél -Afrikai téli szállásba.
A fehér gólya 1901 óta védett faj Magyarországon. Jelenleg fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 100 000 Ft. A gólya Európa-szerte veszélyeztetett faj, ezért a hazai jogszabály mellett több nemzetközi egyezmény is védi: szerepel az EU Madárvédelmi Irányelvének I. számú mellékletében, valamint az élőhelyeket, és a vonuló fajokat védő Berni és a Bonni Egyezmények függelékeiben.
(Forrás:Brehm:Az állatok világa,Wikipédia)
A MME/ Fehér gólya online oldalon webkamerák segítségével megnézhetjük a gólyafészkeket és a költő gólyákat!
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások. Legyél Te az első!
Szólj hozzá!
