MAGYARORSZÁG MADARAI - AZ ERDEI FÜLESBAGOLY

Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg.

Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.

Ragadozó madár. Rágcsálókkal táplálkozik, kedvence a mezei pocok.
Ezekre nyílt területeken vadászik. Szétbontott köpetei ezek koponyáival vannak tele.
Havas teleken mindig több madarat, főleg verebeket fog. Lesőhelyről csap le az észrevett zsákmányra, de éjszaka, hallás után is vadászik. Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokba verődve, 8–10, de néha akár 80–100 példány is együtt tölti a napot.
Nyugodtan pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik a helyeket.
A hímek párzási időben a nappalt a fészek közelében töltik fákon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudják tartani a fészket is. Néha csupán embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vettük észre nem repül el, csak nagy szemeivel kíséri minden mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad együtt, majd párokra bomlik. Horgas, éles és hegyes csőre kiváló fegyver. A lábával fogva tartott áldozatát ezzel üti agyon. A táplálék megkeresésében hallása és látása segíti.

A költési időszak áprilisban kezdődik, de még májusban is tart, de enyhe teleken a párok már korában kialakulnak. Fészket nem építenek, előszeretettel használják az elhagyatott varjúfészkeket. A hím jelöli ki a területet, de a tojó választja ki az alkalmas fészket.
A fészekből akár el is zavarja eredeti tulajdonosát. A fészek helye változó, lehet magasan lévő ágakon, vagy alacsony bokrokon is. A fészekaljában 4-6 fehér tojás található, amit március második felében vagy április elején rak le. A fészekalj pusztulása esetén költ később is.
Ha bő az élelem, akár 4-6 tojásból is állhat a fészekalj, melyen 27-28 napig kotlik a tojó, az eleséget ezidő alatt a hím hordja.
Késő este azért a tojó is kijön a fészekből a tollait rendbe szedni. A kikelt fehér pihés apróságokat a tojó melegíti. Az elején csak a hím látja el élelemmel a családot, de a fiókák kéthetes kora után a tojó is vadászik. A fiókák szeme 5–7 nap után nyílik ki, s háromhetesen hagyják el a fészket. Bár még nem tudnak repülni, ugrándoznak, majd este hívó hangjukkal jelzik hollétüket. Egyhónapos koruk után tudnak repülni, de szüleik egész önállósodásukig etetik őket.
Szigorúan védett madár, eszmei értéke 50.000 forint.
Forrás: Wikipédia

Orosztonyi központtal 1997-ben jött létre a Gyöngybagolyvédelmi alapítvány azzal a céllal, hogy segítse a magyarországi bagolyvédelmet aktív védelmi módszerekkel, szemléletformálással. Foglakoznak sérült madarak mentésével, bagolymentő ügyelettel, allományfelmérési és védelmi munkákkal, ifjúsági környezeti nevelési programokkal, tanösvény müködtetésével, oktatással.
Felajánlásától függetlenül szívesen látnak mindenkit,aki csatlakozna munkánkhoz,vagy egyéb módon tudja támogatni céljaikat!

Címük:
Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
8744 Orosztony Temesvári u 8.
Állandó bagolyvédelmi ügyelet:+36-20-322-5620
Honlap: www.gyongybagoly.hu Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány