Az emberi idő
puszta formalitás,
merő kényelmetlenség.
Eljön még a nap,
amikor túllépünk az órán,
és felfogjuk,
hogy a tér és az idő
voltaképpen egy és oszthatatlan;
nincs közöttük korlát.
Az ég és a föld
egyetlen egész két fele,
kölcsönösen összekapcsolódnak,
és végtelen számú
egybeesés van közöttük,
még a legkisebb dolgokban is.
Zene: J.S.Bach
Szöveg: Arthur Herzog
Fotó: nj