...Ha az esperes úrnak
jókedve van, uraim,
akkor
az egyik szakácsnÅ‘cskét
leülteti egy székre
lehajol,
az ülÅ‘ke alá
teszi a tenyerét,
pontosan úgy,
mint amikor
a vendéglÅ‘s úr
a sörökkel teli
tálcát viszi,
és egyszerre csak,
hoppá!
fölemeli
a gyönyörű szakácsnÅ‘cskét
egészen a mennyezetig,
a szakácsnÅ‘cske szoknyája
összeborzolja a haját...
...Olyan az,
mint a dicsfény,
mondom,
az esperesünknek, uraim,
olyan ereje van,
mint egy svájci bikának...
Zene: A. Dvorák
Szöveg: Bohumil Hrabal
Fotó: theguardian.hu