A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minősége, jellemzői elképesztő pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minőségét, jellemzőit, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt főként a stadionprogram ellenzőinek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövőt sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, ma a csapatokról és a "vezérkarról" értekezünk.
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minősége, jellemzői elképesztő pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minőségét, jellemzőit, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt főként a stadionprogram ellenzőinek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövőt sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, ma a "rendszerváltás" időszakával foglalkozunk.
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minősége, jellemzői elképesztő pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minőségét, jellemzőit, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt főként a stadionprogram ellenzőinek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövőt sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, ma az 1986-os mexikói világbajnoksággal foglalkozunk.
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minősége, jellemzői elképesztő pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minőségét, jellemzőit, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt főként a stadionprogram ellenzőinek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövőt sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, ezúttal az 1982-es spanyolországi VB-vel foglalkozunk.
Délután öt óra van, egy óra múlva kezdődik Lyonban a portugál-magyar, ünnep van, eufória, este nyolcig biztosan.
Ebbe a hangulatba csupán belerondíthat az, aki ma a foci kapcsán okoskodik, s ezen okoskodás tárgya nem a nemzeti válogatott, hanem mondjuk egy balek, másodosztályú, vidéki focicsapat.
Ám ki mint vet, úgy arat, s vannak olyan helyzetek, amikor szólni ostobaság, hallgatni viszont lehetetlen
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minősége, jellemzői elképesztő pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minőségét, jellemzőit, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt főként a stadionprogram ellenzőinek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövőt sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, ezúttal az 1978-as argentínai VB magyar vonatkozású eseményeit elevenítjük fel.
Csodálatos élménnyel gazdagodtunk a magyar labdarúgó válogatott EB szereplése okán. A jó eredmények sokunk számára nem várt, kellemes meglepetést jelentenek, ám az a nemzeti felbuzdulás, amely válogatottunk játékát övezi, minden képzeletet felülmúl.
A francia stadionok lelátóin 20-30 ezer magyar szurkoló űzi-hajtja Geráékat, míg városaink terein több százezer ember skandálva, énekelve fejezi ki szolidaritását, a távolban küzdő magyar focistákkal. Feltámadt ismét az az érzés, amelyről úgy véltük, már kiveszett, ez pedig a nemzeti összetartozás érzése...
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minősége, jellemzői elképesztő pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minőségét, jellemzőit, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt főként a stadionprogram ellenzőinek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövőt sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, a ma két fejezetet, a hetvenes évek elejét és az 1974-től 1978-ig tartó időszakot tekintünk át.
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minősége, jellemzői elképesztő pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minőségét, jellemzőit, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt főként a stadionprogram ellenzőinek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövőt sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, a másoduk rész az 1956-tól a hatvanas évek végéig terjedő időszakot idézi fel.
A foci csodálatos játék, talán nem is helyes játéknak nevezni.
Mindenkori állapota, minősége, jellemzői elképesztő pontossággal tükrözik vissza annak a társadalomnak, közegnek az állapotát, minőségét, jellemzőit, melyben létezik.
Labdarúgásunk történelme a mi történelmünk, talán nem túlzás tehát azt állítani - s ezt főként a stadionprogram ellenzőinek szánjuk -, hogy labdarúgásunk rendbe tétele társadalmunk rendbe tételének része.
A múlt ismerete nélkül viszont a jövőt sem lehet biztos kézzel formálni, lássuk tehát, hogy miként jutottunk el a máig a futballpályán.
Új sorozatunk a magyar foci történetét igyekszik összefoglalni és feldolgozni, az első rész az 1948-tól 1956-ig terjedő időszakot idézi fel.
A spanyol labdarúgó bajnokság (La Liga) lassan a végéhez közeledik, és az utolsó fordulók olyan izgalmakat tartogat(hat)nak számunkra, amelyekre legutóbb két évvel ezelőtt volt példa. Akkor az Atlético Madrid lett a bajnok, a Barcelona a 2., míg a Real Madrid a 3. helyen végzett.
Az idei kiírás utolsó 3 fordulóját a Töredék olvasói is figyelemmel kísérhetik, hiszen minden egyes fordulót követően beszámolunk a „Nagy Trió” eredményeiről.
Sorozatunkban olyan magyar labdarúgóedzők emléke előtt tisztelgünk, akik sokat tettek azért, hogy a magyar futball elismert legyen a nagyvilágban. Összeállításunkba olyan szakemberek kerültek, akik reformokat hajtottak végre a sportágban, munkásságuk eredménye rengeteg örömet okozott sok százezer futballszurkolónak, abban a korban, amikor még társadalmi presztízse volt a labdarúgásnak.
Ezen sportemberek mindannyian színes, érdekes karakterrel rendelkező személyiségek voltak, akik nem csak trénerként, hanem emberként is például állíthatók az utókor számára.
A befejező részben - az eddigiektől eltérően - egy ma is élő edzőről, Dr. Mezey Györgyről olvashatnak.
Április 30-án véget ért a magyar első osztályú labdarúgó bajnokságok történetének egyik legszomorúbb évadja.
A labdarúgó NB II 24. fordulójának szombati játéknapján a ZTE FC megkezdte hosszú hazai sorozatát, hiszen a múlt heti, Siófokon lejátszott mérkőzést követően a hátralévő bajnoki találkozókat a ZTE-Arénában vívják meg a zalaiak.
Ezúttal a Csákvár látogatott Egerszegre.
Sorozatunkban olyan magyar labdarúgóedzők emléke előtt tisztelgünk, akik sokat tettek azért, hogy a magyar futball elismert legyen a nagyvilágban. Összeállításunkba olyan szakemberek kerültek, akik reformokat hajtottak végre a sportágban, munkásságuk eredménye rengeteg örömet okozott sok százezer futballszurkolónak, abban a korban, amikor még társadalmi presztízse volt a labdarúgásnak.
Ezen sportemberek mindannyian színes, érdekes karakterrel rendelkező személyiségek voltak, akik nem csak trénerként, hanem emberként is például állíthatók az utókor számára.
A VII. rész a közelmúltban elhunyt Verebes Józsefnek állít emléket.